Hossz vszzadok ta a teleptihoz, a jvő előjeleihez s a tisztnltshoz hasonl szenzoros rzkelseket csal fantziknak, illziknak vagy tallmnyoknak tekintettek.
A tudomnyos krkben elterjedt materialista megkzelts a priori tagadja a "szellemi" valsgot. Ennek oka, hogy ezek a valsgok a laboratriumban nem ellenőrizhetők.
Ennek ellenre minden embernek volt valamilyen tapasztalata, hasonl ahhoz, amit a tudomny tagad. Emlkezhetnk pldul megmagyarzhatatlan esemnyekre, a jvőbeni esemnyek előjelre vagy a valra vlt lmokra.
Gyakran profitltak ezekből a tapasztalatokbl. Ez azt mutatja, hogy nem illuzrikus lmnyek voltak.
Ezek a jelensgek nem ritkk s mindenkit rintenek. Nhny tuds, nyitottabb elmvel felruhzva, tudomnyosan akarta kezelni a krdst. Arra voltak kvncsiak, hogy van-e md az extraszenzoros lmnyek megrtsre anlkl, hogy okkultizmushoz, mitolgihoz vagy lvalls-filozfihoz folyamodnnk. A knyv e kutatk tapasztalatait ismerteti.
Most vgre olyan bizonytkok jelennek meg, amelyek tudomnyosan bizonytjk a tudatossg magasabb szintjnek ltezst.
Van egy "kollektv elme", amely az egsz emberisg szmra kzs tleteket s gondolatokat tartalmaz. Ez egy pszichs kozmosz, amelyet hasznunkra hasznlhatunk. Ebből a kozmoszbl jeleket s informcikat kapunk.
1980-ban a "kvantum sszefonds" ksrletileg megerőstst nyert.
Ez a tulajdonsg az elemi rszecskkre jellemző.
Minden rszecske (atom, elektron, foton) kpes kommuniklni egymssal, anlkl, hogy szenvednk a tr s az idő korltozsait.
Ez lesen ellenttes a materialista nzet felttelezseivel.
Az elemi rszecskk kztti kommunikci olyan dimenziban trtnik, amely nem tartozik az ismert fizikai trvnyek hatlya al. Ez a dimenzi sszehasonlthat egy "egyetemes elme" -vel.
A Princeton Egyetemen vgzett "Globlis Tudatossgi Projekt" ksrletei ktsgtelenl bebizonytottk a vilg tudatnak ltezst.
A knyv lerja az gynevezett "kollektv tudatalatti" elmletet, amelyet a hres pszichoterapeuta, Carl Gustav Jung fejlesztett ki. Jung elmlete nagyon hasonlt az "Anima mundi" neoplatonikus koncepcijhoz. Ezeket az elmleteket megerőstik a kvantumfizika jslatai, amelyeket kivl tudsok s Nobel-djasok dolgoztak ki.